in Linux

ElementaryOS – Az ubuntu árnyékában

Biztosan vannak közületek olyanok, akik ismerik ezt a rendszert, és akadnak olyanok is akik nem. Akik ismerik, azoktól jogos lehet talán a feltételezés, miszerint miért kell különösebb figyelmet fordítani egy újabb Ubuntu variánsra. Erre a válasz rendkívül egyszerű. Az elementaryOS nem csupán egy DE cserélt Ubuntu rendszer. A fejlesztésére sok időt és figyelmet fordítottak, rendkívül sok saját szoftverrel töltötték meg, és ez látszódik, illetve érződik is az egész rendszeren.

A disztribúció jelenleg 0.2-es verziószámmal „Luna” kódnévvel működik. Beszerezhető 64 illetve 32 bites formában is akár direkt letöltéssel, akár torrenten. Ez ugyan még a 12.04-es Ubuntura épül, de megállja a helyét bármilyen számítógépen. Ha valaki a bátrabb felhasználók közé tartozik, akkor kipróbálhatja a jelenleg fejlesztés alatt álló 0.3-as „Freya” rendszert is, amely már a 14.04 erősségeit igyekezik felvonultatni a maga módján. Érdekességnek szúrnám itt be, hogy a fejlesztők Istenekről nevezik el az egyes verziókat, és az utóbbi eredeti neve Isis lett volna, ám ezt érthető okok miatt még időben módosították.

Elegáns külső – profi megjelenés

Mint korábban említettem itt nem egy szimplán lecserélt DE-vel van dolgunk. A jelenlegi grafikus kezelőfelület saját fejlesztés, amely Pantheon névre hallgat. Mint az a képen is látható, a külseje rendkívül kifinomult, egészen professzionális hatást kelt. Az animációk szépen folynak, nincs akadozás, nincs hosszú várakozás.

Belépés után a lejjebb látható asztal fogad minket. A felső sáv – WingPanel – enyhén áttetsző. Ugyan ez igaz a sötétített ablakok hátterére is, például a Terminál esetében. A menü melyben szoftvereinket megtaláljuk – Slingshot – oldalakra osztott, finom animációval. A programok könnyen elérhetőek, és különböző módoknak köszönhetően – erről később – egész a fiatal korosztálytól, a rosszabb látással rendelkező idősebbek is könnyen elboldogulhatnak a kezelésével. A kijelzés egyébként állítható a mozaik és listás megjelenítés között. Alul kapunk egy Windows alatt RocketDock-hoz hasonlító, MacOS-ről talán ismeretes dokkolót, amelyen kényelmesen elférnek ikonjaink.

Szoftverek – felépítés

Maga a rendszer tartalmaz néhány alapértelmezett szoftvert, melyet természetesen kényünk kedvünk szerint cserélhetünk. Ezek közé tartozik a rendkívül elegáns Midori böngésző – én magam speciel nem vagyok oda érte, így mindig cserélem -, a beépített fájlkezelő a Pantheon-Files, mely szintén saját fejlesztésű szoftver. Kezelése/kinézete hasonlít a Nautilus-hoz – Ubuntu gyári _ beépített_ -, de ez ne tévesszen meg senki, ez külön szoftver. Email-jeinket a GearyMail segítségével rendezhetjük, és tekinthetjük meg, illetve a közvetlen kommunikáció barátainkkal, illetve családunkkal a multifunkcionális Empathy segítségével oldható meg. Szövegszerkesztőnek egy viszonylag egyszerű szoftvert kaptunk, ami Scratch névre hallgat. Én ezt terminálból való könnyebb elérés szempontjából cserélni szoktam egy Geditre, de az eredeti tökéletesen megállja a helyét.

Multimédiás szükségleteinkről is gondoskodtak a fejlesztők. A zenekedvelők a Noise nevű programmal elégíthetik ki szükségleteiket, míg a filmnézésről a Totem videólejátszó gondoskodik. Képeink megtekintésére a Shotwell képnézegetőt kaptuk. Noha ezek nem túl profi szoftverek, egy teljesen alapszintű felhasználó igényeit teljesen kielégítik. Természetesen ezek is eltávolíthatóak, és igény szerint másik telepíthető a helyükre.

Testreszabás – Elementary Tweaks

Mint azt a Slingshotnál korábban említettem, a rendszer rendelkezik bizonyos szintű testreszabási lehetőséggel. Aki ezzel élni kíván az kénytelen lesz a 0.2-es verziót használni, mivel az újabb változat jelenleg nem rendelkezik ezen extrákkal. A fejlesztők elláttak minket, egy Elementary Tweaks nevű beépülővel, amely frappáns módon nem része alapból a rendszernek. Terminálból PPA hozzáadás és telepítés után azonban elérhetővé válik a rendszerbeállításokon belül egy Tweaks menüpont, amely nagyon sok lehetőséggel lát el minket a testreszabást illetően. A rendszer egyébként rendelkezik nagyon sok ikon illetve egyéb témával, mind külön letölthető beépülő modulként.

Hátrányok – konfiguráció

Habár az eddigi cikkből úgy tűnhet, ennek a rendszernek csak előnye van, sajnos rendelkezik egy nagyon nagy hibával, amit a fejlesztők nem küszöböltek ki. A testreszabási folyamat után – amennyiben ez ikonokkal és egyéb témákkal is jár – kénytelenek vagyunk a konfigurációkat törölni, ha esetleg újratelepítjük a rendszert, és a /home tartalmát meg akarjuk tartani, ugyanis nem áll vissza alapértelmezettre, ha nem találja a korábbi ikonokat és témákat, hanem helyettesíti azt villódzással, fekete felületekkel és egyéb nem igazán előnyös dolgokkal. Ha esetleg valaki arra gondolna, hogy letölti újra a dolgokat, és minden jó lesz, akkor az téved, csak a konfigurációs fájlok törlése ad megoldást a problémára.

Konklúzió

Maga a rendszer alapjáraton nagyjából 280mb ramot használ, illetve a processzort (1 mag esetében) 6%-on járatja. Hiába a rendkívül kifinomult kezelőfelület, ha valaki rendelkezik egy komolyabb egymagos processzorral, és 512-768mb memóriával, annak nem lesz gondja a futtatásával, ennek megfelelően bátran tudom ajánlani mindenkinek, akinek fontos a Deb alapú csomagkezelés, stabil rendszer, alacsony fogyasztás és professzionális megjelenés.